Biztosan sokan megütköztek a Lázár János által napokban közzétett videóbejegyzéssel kapcsolatban. Mielőtt mindenki véleményt alkotna, nézze végig az összeállításban szereplő videókat és próbáljon meg válaszolni a megkérdezettek helyében a blog végén található kérdésekre.

Először is álljon itt az eredeti Lázár-videó, amit a Facebook először letiltott, majd visszarakott.

A 24.hu válaszvideója a Lázár-videóban lefilmezett muszlim férfi válaszával.

A Facebook reakcióját itt lehet elolvasni.

A bécsiek a Lázár-videó nyilvánosságra kerülése óta az alábbi cetliket ragasztják ki a magyar autósok kocsijaira, Bécsben:

„Ha a mi Bécsünk annyira piszkos, nem biztonságos és bűnös, akkor miért nem maradnak az önök remek Magyarországán?"

Renate Brauner, Bécs városának nemzetközi ügyekért felelős tanácsnokának reakciója.

A Bécsben élő, dolgozó magyarok válaszai közül egy.

Hozzá kell tenni, hogy az előbbi riportban nyilatkozó férfi (Szabó Ervin) magát is migránsnak aposztrofálja, ami az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezménye értelmében nem igaz, mert őt senki sem üldözte Magyarországról Ausztriába faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatt, hanem önszántából ment külföldre. Inkább gazdasági bevándorlónak mondanám.

A következő felvetéseim lennének a videókkal kapcsolatban:

• Lázár miniszter úrnak: Aki nem fehér, nem lehet keresztény? Biztos, hogy Bécs koszosabb és piszkosabb mint Budapest?
• A 24.hu-nak: Bécsben forgatva mennyi afgán és szír bevándorlóval találkoztak a riportot készítők, összehasonlítva Budapesttel?
• A 24.hu riportjában nyilatkozó újságírónak, Bernhard Odenhal úrnak: Véleménye szerint miért lettek olcsóbbak a lakások a kérdéses kerületben?
• Facebook-nak: Nem lehetne megjelölni a politikusok politikai jellegű bejegyzéseit, hogy ez nem feltétlenül egyezik az állampolgárok véleményével?
• A bécsiekhez: Ha legközelebb Bécsbe megyek magyar rendszámú autómmal, engem is meg fognak szégyeníteni ilyen cetlikkel?
• Renate Braunernek, Bécs városának nemzetközi ügyekért felelős tanácsnokának: Mennyire változott a városban élők véleménye a saját biztonságérzetükről? 
• A Bécsben élő, dolgozó magyarokhoz: nem tapasztalják, hogy az elmúlt években megnőttek a bevándorlók által okozott kellemetlenségek, nem növekedett meg félelemérzetük?  Biztos, hogy Magyarországon nem tudnak karriert építeni?
• A Magyarországon élő állampolgárokhoz: szükség van a határokon felállított kerítésekre, hogy megvédjük magunkat az illegális bevándorlóktól?  

©® MaW

Ki látott már olyat, hogy rakott krumpliba tejet rakjon? Pedig célszerű! Hogy miért? 

A rakott krumpli profiknak! Hozzávalók 4 személy részére: 

1,5 kg krumpli (nem új krumpli!!)

 2 x félszál kolbász (csemege vagy csípős, a lényeg, különböző legyen)

8 tojás

25 dkg sajt (Tolle trappista)

3 pohár tejfel (Bakonyi)

1 dl tej (Mizo, 1,5 %)

só

A krumplit meghámozzuk és sós vízben félpuhára főzzük. A tojást langyos vízbe rakva (így nem fog rögtön eltörni, viszont a végén könnyen eltávolítható a héja) főzzük lassú forrásig, 25 percig. A héját leszedjük, majd a tojást felszeleteljük. A sajtot lereszeljük, a kolbászt hideg vízben megmossuk (így könnyebben lejön a külső bél), karikákra vágjuk, a tejfelt a pohárban felkavarjuk a levével együtt, a tejet felmelegítjük. 

A jénai aljára vékonyan jobb minőségű olajat teszünk, rászeleteljük a krumplit, megsózzuk, rátesszük a szeletelt tojást, a karikákra vágott kolbászt. (Van, aki a virslit is szereti benne) Rákenjük a felkevert tejfelt, majd megszórjuk reszelt sajttal. Jöhet a második sor ugyanebben a sorrendben. És most jön a lényeg! Körbe a szélére egyenletesen elosztva ráöntjük a tejet. Így nem lesz száraz a krumpli. Alufóliával lezárjuk, majd a 160 fokon előmelegített sütőbe tesszük. 45 perc után kivesszük, leszedjük a fóliát, és 200 fokon barnára sütjük. 

Jó tanács: a sütő aljába is rakjunk fóliát, ha netán túltöltöttük a jénait, hogy oda csöpögjön.  

Jó étvágyat! 

Alig negyvenkét évet élt, szív- és gerincvelőbénulás vitte el! 

Az 1839-en született híres orosz zeneszerzőt, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkijt gyermekkorában főleg nagymamája, Irina pártfogolta, zongorára taníttatta. A nagymama halála után a család Szentpétervárra költözött, ahol apjuk őt és idősebb testvérét, Jevgenyijt zeneiskolába íratta. Később kiváló zenei tehetsége ellenére is Mogyeszt katonaiskolába került. Szerencsére a zenei érdeklődése nem hagyott alább. Sőt! Hiányos zeneelméleti tudása ellenére 17 évesen egy opera megírásával is próbálkozott. 20 évesen leszerelt, ami apja elvesztésének és a lassan kialakuló alkoholfüggőségének is köszönhető volt. Nem sokkal később visszaköltöztek szülőfalujukba, Karjevoba. A végső összeomlást édesanyja halála okozta, 1865-ben. Élete utolsó néhány évében még a barátai is elhagyták a kiváló komponistát. A nyikolajevi kórházban halt meg 1881-ben. 

Főbb művei: Borisz Godunov, Hovanscsina, A szorocsinci vásár, Egy éj a kopár hegyen, B-dúr scherzo, Egy kiállítás képei.